Kedvenc énekesnőimből elég sok van (szerencsére), most egyikőjük dalát szeretném elétek tárni. Talán ismeritek, angol a drága, fivére egy híres, elektronikus banda tagja, de igazából egy fehér rapper mellett tűnt fel, hogy aztán a saját lábán is megállva szép karriert fusson be. A megfejtés pedig...?
 |
Pontosan! Dido. Legutóbbi albumáról írtam is anno, és hát hogy is mondjam... igencsak elnyerte a tetszésemet. A Safe Trip Home mestermű volt az elejétől a végéig, de egy dal különösen megragadta a figyelmemet (sajnos klipet nem kapott). Ő következzék most, lássuk mit is írtam róla anno?
Az én személyes kedvencem, a tökéletesen építkezõ dal mintapéldája. Végtelenül egyszerû dobalapok szolgálják a ritmust, de a sodrást az ének és a vonóskar szolgáltatja. Ami pedig a legnagyobb dobás az egész nótában: gyönyörû furulyák (vagy fuvolák, egyezzünk ki a „fafúvósok” összegzésben) emelik fel a dalt a fellegekbe (bennem olyan „indiános” hangulatot ébresztettek fel. Imádnivaló hallgatnivaló (és akinek mond valamit, Brian Eno is segédkezett a szám megírásában).
Következzék Dido, és a Grafton Street.
